10 kérdés, amely segíthet ennek eldöntésében

Ha az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémákról beszélünk, az nem jelent automatikusan függő használatot. A károk jelentős része az alkalmanként lerészegedő, többé-kevésbé rendszeres ivóktól származik, akiknek italozása az alkoholfüggés fennállása nélkül is okozhat, vagy már okozott is károsodást az érintett személy testi egészségében, mentális jóllétében, vagy gyakran az alkoholfogyasztó környezetében élőket is érintő, szociális károkat von vagy vont maga után. Ezek után felmerülhet bennünk a kérdés, hogy:

Mi az alkoholfogyasztás biztonsági határa?

Az alkoholmennyiségek összehasonlítására a standard ital (vagyis egy italegység) fogalmát használjuk. Egy standard ital a tiszta alkohol 10 grammja, ez megegyezik 1 doboz (330 ml) 5%-os sörrel, vagy 1 pohár (140 ml) 12%-os borral, vagy 1 kupica (40 ml) 40%-os röviditallal.

Az alkoholfogyasztás "biztonsági határának" betartásához az szükséges, hogy ne igyunk napi két standard italnál többet, s ne igyunk heti 5 napnál többször (azaz egy hét során tartsunk legalább két alkoholmentes napot). Bizonyos helyzetekben ugyanakkor a biztonságos határon belüli alkoholfogyasztás is kockázattal járhat, ezekre még visszatérünk! 

Most lássuk milyen ún. alkoholfogyasztási mintázat vagy alkoholfogyasztási kategória jellemző ránk!

Kockázatosnak tekinthetőek-e ivási szokásaim?

A kockázatos, veszélyes vagy kóros mértékű alkoholfogyasztás határértékeinek meghatározására az utóbbi évtizedekben különböző ajánlások láttak napvilágot. A következőkben az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott határértékek és alkoholfogyasztási kategóriák kerülnek bemutatásra.

Az alacsony kockázatú alkoholfogyasztás nem lépi át a törvényes és egészségügyileg ajánlott mértéket, és nem vezet semmilyen alkohollal kapcsolatos problémához. Az ilyen alkoholfogyasztó amellett, hogy a hétköznapokban betartja az alkoholfogyasztás "biztonsági határát" (tehát maximum a hét öt napján iszik és alkalmanként sem iszik két standard italnál többet), veszélyes helyzetekben soha nem iszik alkoholt.

A "biztonsági határ" átlépése esetén az italozás már ártalmas következmények veszélyével fenyegeti az ivót, így ilyenkor már kockázatos alkoholfogyasztási mintázatról beszélünk. A következmények lehetnek egészségügyi jellegűek, illetve magukban foglalhatnak olyan "szociális szövődményeket" is, amelyek gyakran érintik az alkoholfogyasztóhoz közelálló személyeket is.

A "biztonsági határ" rendszeres átlépése - akár alkoholfüggés fennállása nélkül is - komoly egészségi és szociális károkat von maga után. Az ilyen alkoholfogyasztási mintázat már károsodást okozott az egyén egészségében, tehát ártalmas ivási mintázatról beszélhetünk. A károsodás lehet mind testi, mind mentális (pl. ivás következtében kialakult hangulatzavar). Azok a személyek, akikre ez az ivási mintázat jellemző, ha nem hagyják abba az alkoholfogyasztást, könnyen válnak valóban függővé.

A negyedik kategóriába tartoznak a függő alkoholhasználók, az alkoholbetegek. Alkoholbetegségről akkor beszélhetünk, ha legalább három teljesül az alábbiakból, vagy tapasztalható volt meghatározott ideig az elmúlt 12 hónapban:

• erős vagy kényszerítő vágy az ivásra;
• az ivás (elkezdés, abbahagyás, mérték) kontrollálásának nehézsége;
• fogyasztás megszűnésekor/csökkenésekor testi megvonási állapot, vagy alkohol használata a megvonási tünetek csökkentésére, elkerülésére;
• tolerancia kialakulása (amikor egyre több alkohol kell ugyanazon hatás eléréséhez)
• minden egyéb örömszerzés vagy érdeklődés egyre kifejezettebb elvetése;
• használat folytatása az egyre nyilvánvalóbb káros következmények ellenére.

Mire érdemes odafigyelnünk?

Néhány egyszerű tanács, amivel tehetünk egészségünk érdekében:

• Az alkoholfogyasztás ne legyen a hétköznapi rutin része, hanem maximum csak alkalmakhoz kötve nyúljunk a pohár után!
• Kerüljük a tömény italokat!
• Ne legyen az alkohol a feszültségoldás vagy az önjutalmazás egyetlen eszköze!

Amikor egyáltalán ne igyunk alkoholt

Vannak helyzetek, amikor egy vagy két ital is túl sok lehet. A következő esetekben a teljes absztinencia követendő:

• Vezetés vagy gépek működtetése
• Várandósság, szoptatás
• Bizonyos gyógyszerek szedése
• Korábbi vagy fennálló alkohol- vagy drogfüggőség
• Májkárosodás esetén.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - -- - - - - - -

Felhasznált irodalom:

Babor, T. F., Higgins-Biddle, J. C. (2006). Rövid intervenció a kockázatos és ártalmas ivás kezelésében. Alapellátási kézikönyv. Országos Addiktológiai Intézet, Budapest.

Jelen cikk a Jog és Pszichológia online folyóiratban jelent meg 2017.03.02-án.